BASE jump - A bázisugrásról

FIGYELEM! A BÁZISUGRÁS KÜLÖNLEGESEN VESZÉLYES SPORTTEVÉKENYSÉG! KOMOLY EJTŐERNYŐS TAPASZTALATOT ÉS SPECIÁLIS FELSZERELÉST IGÉNYEL! EZEK HIÁNYÁBAN A KOMOLY SÉRÜLÉS VAGY TRAGÉDIA VESZÉLYE A SOKSZOROSÁRA NŐHET!

A bázisugrás alacsony magasságból (az ejtőernyőzés minimális 800méteres magasságához képest) és fix objektumokról vagy természeti képződményről végrehajtott ugrás, ami során speciális, az ejtőernyőkhöz hasonló, de nyílási és hajtogatási tulajdonságait tekintve eltérő, bázisugró ernyőket használnak az ugrók. Angol elnevezése a B.A.S.E. mozaikszóból ered, amely az ugorható alapobjektumok kezdőbetűiből áll: B=Building(épület), A=Antenna(antenna), S=Span(híd), E=Earth(föld-szikla). Ebből egyenesen következik a találóan magyarosított BÁZISugrás elnevezés.

Klasszikus bázisugrásról kb. a 60-as évek végétől, 70-es évek elejétől beszélhetünk, amikor is pár lelkes ejtőernyős magasabb sziklafalakról és épületekről kezdett ugrásokat végrehajtani a megszokott repülőalkalmatosságok helyett. Az első modern bázisugrások Carl Boenish nevéhez fűződnek, aki úttörőként először ugrott le az Amerikában található El Capitan sziklafalról sikló ejtőernyővel és több felhőkarcolóról, többek között a már nem létező World Trade Center épületéről. Kezdetben az ejtőernyős felszerelésen kisebb átalakításokat végezve és speciális hajtogatási módszert kidolgozva az ejtőernyőzés minimális magasságához képest „alacsony", pár száz méteres (vagy akár alacsonyabb!) fix objektumokról voltak képesek biztonságos ugrásokat végrehajtani. Sok sikeres és több sikertelen ugrás után, a technika és a felszerelés fejlődésének és sok év tapasztalatának köszönhetően érett igazi sportággá a Bázisugrás napjainkra. Világszerte több ezer ember hódol a megszokottnak nem mondható extrém sportnak. Az ugrók speciálisan bázisugrás céljára tervezett és gyártott felszereléseket használnak, ami jelentősen csökkenti a sport kockázatait. Rendkívül fontos a biztonságos ugráshoz a komoly ejtőernyős tapasztalat, amit az általános nemzetközi ajánlások kb. 200-300 ugrásban jelölnek meg. Egységes nemzetközi szabályozás híján, az ugrók közvetlenül próbálják egymásnak átadni tapasztalataikat, sportegyesületekbe és nemzeti szövetségekbe tömörülve szabályozzák és szervezik egyre biztonságosabbá a bázisugrást. A legalitást tekintve léteznek országok és konkrét helyek, ahol tilalmak vonatkoznak kifejezetten a bázisugrásra, de sok olyan hely és ország van világszerte, ahol szabályozott keretek között, legálisan lehet űzni ezt a sportágat. Jelenleg Magyarországon és többnyire mindenhol a világon maga a bázisugrás NEM illegális, semmilyen törvény nem tiltja. Hazánkban például az ide vonatkozó légügyi törvények szerint a bázisugrás nem tekinthető ejtőernyős ugrásnak, tehát nem vonatkoznak rá annak szabályai, ezért nem is ütközik semmilyen törvénybe. A 2002-ben megalakult Magyar Bázisugró és Ejtőernyős Sportegyesület (MBSE), aki hazánkban először kezdett foglalkozni ezen újszerű sportággal, több társegyesülettel 2004-en megalapította a Magyar Bázisugró Szövetséget, amely kidolgozva egy Szövetségen belül hatályos és jól működő szabályrendszert, próbálja biztonságosabbá tenni a sportágat hazánkban.

Magyarországon a bázisugrás 1998-ban kezdődött, mikor is pár ifjú és bohó ejtőernyős nekivágott Franciahon híres sziklafalainak, de a megfelelő tapasztalat hiányában és több őket ért baleset után csillapodott lendületük. 2000-ben ismét jött pár srác, akik belevágtak, tapasztalataikat és az életben maradáshoz szükséges minimális tudást eleinte az internetről merítették, majd külföldi ugróktól sajátították el az alapokat. Saját hibáikból és baleseteikből tanulva, rögös utat megtéve jutottak el a komoly tapasztalatnak tekinthető sok száz bázisugráson is túlra. 2003-ra kezdeményezésük egy Magyar Bázisugró Csapatot, egy Bázisugró Sportegyesületet és 10-15 aktív hazai ugrót eredményezett. Köszönhetően támogatóiknak, akik felismerték a dolog komoly sport és reklámértékét, a csapat számos európai és tengeren túli expedíción, hazai különleges ugráson van túl - és 2003/2004 fordulóján először részt vett a Malaysiában évente megrendezett, Kuala Lumpur-i Bázisugró Világkupán, ahol többek között a 2003-ig a világ legmagasabb épületének számító Petronas Twin Towers-ről nyílt engedélyezett ugrási lehetőség.

Magyarország, 2004-ben, (elsőként Európában), rendezett legális bázisugró fesztivált és versenyt Budapesten, a Főtáv Rt. Óbudai kéménynél, amely bizonyította a sportág létjogosultságát és szervezett keretek közti biztonságosságát. Az esemény komoly sajtó visszhangot kapott itthon világszerte is.2005-ben az Antenna Hungária jóvoltából hasonló rendezvénynek lehetett tanúja Szigetszentmiklós-Lakihegy környéke, amikor a világ minden tájáról érkező bázisugró elit, a Magyar sportolókkal együtt egy különleges objektumról (lakihegyi trapéz alakú adótorony, ami emlékműként állt a síkság közepén), egyedi versenyen mérte össze a tudását. A rendezvény ismét nagy sikerrel és sérülés nélkül zárult.

További információ: email